A magánegészségügy is drágul
Nagyot nőttek az elmúlt egy évben a magánegészségügyi ellátások árai, ezzel egyidőben pedig folyamatosan emelkedik az öngondoskodási hajlandóság - véli saját adatai alapján a Prémium Egészségpénztár.
Nagyot nőttek az elmúlt egy évben a magánegészségügyi ellátások árai, ezzel egyidőben pedig folyamatosan emelkedik az öngondoskodási hajlandóság - véli saját adatai alapján a Prémium Egészségpénztár.
Az elöregedő népesség a hitelminősítők szerint világszerte problémát okoz az adósságkezelésben, a közelmúltbeli kamatemelések pedig csak fokozták a magasabb nyugdíj- és egészségügyi kiadások negatív hatását – számol be a hírről a Financial Times.
Februárban nőttek a személyi jövedelmek és kiadások az Egyesült Államokban a washingtoni kereskedelmi minisztérium, a Bureau of Economic Analysis pénteki jelentése alapján.
Egy tavalyi kutatás szerint a magyarok 91%-a gondolja úgy, hogy fontos az egészséges életmódra való megtakarítás, viszont csupán az állampolgárok egynegyede tesz félre erre a célra. A trend azonban folyamatosan javulni látszik, ugyanis egyre többen gondolják úgy, hogy tenniük kell az egészségmegőrzés anyagi feltételeinek biztosításáért. Erre az egyik legjobb módszer az egészségpénztár, használatával ugyanis egészségügyi célokra tudunk megtakarítani, ráadásul adóvisszatérítést is kaphatunk a befizetett összegre.
Az ENSZ legfrissebb adatai szerint a világ népessége elérte a 8 milliárd főt, 15 éven belül pedig eléri a 9 milliárdot, mivel a nyugdíjasok száma jelentős növekedésnek indul – számol be a hírről a Financial Times.
Jóllehet a várandósellátás és a szülés a társadalombiztosítás által teljes mértékben finanszírozott rendszerben zajlik, a gyermekvállalás a magyar családok számára jelentős kiadásokkal jár. A gyermekvárás egészségügyi kiadásai Magyarországon átlagosan 126 ezer forinttal terhelik a családokat. Babafelszerelésre a családok átlagosan 180 ezer forintot költöttek - derül ki a KSH Népességtudományi Kutatóintézet most megjelent Csecsemőkor Magyarországon című kiadványából, amely bemutatja mindazt, amit tudni lehet a magyarországi szülésekről és a 6 hónapos gyermekekről. Ezúton felhívnánk olvasóink figyelmét, hogy a kutatás a 2018-2019-es állapotokat mutatja, a költségek azóta jelentősen emelkedhettek, illetve a hálapénz betiltásával a szülészorvosi költség hivatalosan megszűnt.
A fosszilis tüzelőanyagokkal és fával történő fűtésből és főzésből származó kültéri légszennyezés évente több mint 27 milliárd euró egészségügyi költséget okoz az EU-ban és az Egyesült Királyságban - derül ki az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) legújabb tanulmányából. Az egészségügyi költségek háztartásokra lebontva átlagosan 130 euróba kerülnek évente Európában, de a magyar családoknak ennél jóval magasabb egészségügyi kiadást kell elszenvedniük: az európai átlag közel két és félszeresét.
Az utóbbi hetekben elárasztotta a politikai kommunikáció csatornáit a fizetős egészségügy bevezetésének ötlete/rémképe. De vajon a gondolkodás igényétől megszabadult szférákon túl mit is jelent az egészségügyben a díjszabás, a pénzmozgás, és mindez hogyan viszonyul az általunk megszokott állapotokhoz?
Félmilliárdnál is több ember süllyedt mélyszegénységbe az elmúlt egy évben, a koronavírus-járvány csúcsán, mert saját zsebből kellett állnia az egészségügyi kiadásait - közölte vasárnap a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A fogorvosi ellátásnál, szűrővizsgálatoknál és szakorvosi ellátásoknál veszik a legtöbben igénybe a magánegészségügyi rendszert. A 35 év alattiak jelentős része pedig csak a magánegészségügyben keresi a megoldást. A nem egészségpénztári tagok közül a legtöbben, úgy számolnak, hogy évi 20 ezer forint alatti vagy 20-50 ezer forintból megússzák az egészségügyi kiadásokat - derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak felméréséből. A költségeket azonban alábecsülik: a pénztár összeállításából kiderül, hogy a hivatalos adatok szerint Magyarországon egy háztartás átlagosan több mint 200 ezer forintot költött 2019-ben erre a célra.
Világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent az elhízás. Az Eurostat adataiból kiderül, 2019-ben az Európai Unió lakosságának fele küzdött túlsúllyal, Magyarországon pedig a helyzet ennél is rosszabb: a magyarok közel 60%-a számít elhízottnak a testtömeg-index alapján. A túlsúly komoly egészségügyi problémákat okoz, többszörösére emelheti a súlyos krónikus betegségek – például magas vérnyomás, cukorbetegség, különböző daganatos betegségek – kialakulásának kockázatát. Számtalan lehetőség áll azok előtt, akik fogyni szeretnének, ezek közül az egyik a gyomorballon terápia, amelyet Dr. Fuszek Péter, a Dr. Rose Magánkórház gasztroenterológusának elmondása szerint leginkább a 40 év körüliek vesznek igénybe.
A WHO adatai alapján az Európai Unióban évente 70 milliárd eurós veszteséget jelent a major depresszió okozta termelékenységcsökkenés. Népbetegségről van szó, világszerte becslések szerint 300 millió, Európában pedig nagyjából 40 millió ember érintett. Magyarországon az egész lakosságra kiterjedő statisztika nem áll rendelkezésre, de reprezentatív hazai mintán történt felmérés szerint a lakosság 7 százaléka, vagyis 700 ezer ember szenved évente a betegségtől. A legújabb Portfolio Longformban szakértők segítségével járjuk körbe, hogyan lehetne csökkenteni a munkavállalók, munkáltatók és az állam számára egyaránt költséges betegséggel kapcsolatos kiadásokat, milyen egészségügyi és társadalmi hatásai vannak a major depressziónak, és hogyan lehet hatékonyan kezelni a tüneteket, megakadályozva a munkából való kiesést vagy akár az öngyilkosságot.
Az egészségügyi szolgáltatók legális, magánpiaci árbevétele 282,5 milliárd forintra becsülhető a 2018-as adatok alapján. A 2012 óta eltelt időszakban a számlázó magánegészségügyi szolgáltatók árbevétele 10%-ot meghaladó éves átlagos ütemben tudott növekedni, miközben a hálapénz és a lakásrendelők visszaszorultak. A magánegészségügyi szolgáltatók piaca tehát jelentősen fehéredett. Ennek a hátterét mutatjuk be cikksorozatunk második részében, azok után, hogy az első részből kiderült: az állam ebben az évtizedben fokozatosan többet kezdett el költeni az egészségügyi szolgáltatások céljára, mint a lakosság a magánegészségügyi kiadások során.
Két fontos és talán történelmi jelentőségű üzenete is van a parlament által a héten megszavazott radikális orvosi béremelésnek. Egyrészt, hogy a koronavírus-válság okozta rendkívüli helyzetben mindezt a költségvetési hiány elengedésének árán is végre kell hajtani, másrészt elindulhat egy fordulat, az évtizedes mélyponton lévő állami finanszírozás (a GDP arányában) újra növekedhet, változhat az ágazat megítélése, megbecsültsége. 2019-ben ugyanis eljutottunk oda, hogy az egészségügy finanszírozásában a lakosság soha nem látott mértékben finanszírozta az egészségügyet közvetlenül, közel minden harmadik forint már a lakosság pénztárcájából ment. Megmutatjuk, honnan hová kellene most látványosan javítani ahhoz, hogy stratégiai ágazattá váljon az egészségügy.
Az államigazgatásban keletkező adatok elemi szintű feldolgozása és tudományos értelmezése elengedhetetlen a modern társadalomtudomány és a jól működő államigazgatás fejlődéséhez. A kérdéskör ritkán, elsősorban olyan kivételes helyzetekben kerül a köztudatba, amilyenek korábban a GDPR okozta átalakulások voltak, vagy jelenleg a COVID-19 járványhoz kapcsolódó adatok és számítások. Az adatok ismerete és azok tulajdoni rendszere azonban egyre nagyobb hatással van az élet szinte minden területére, ezért általában is érdemes megismerni a minket körülvevő és nyomon követő adatrendszereket.
Az európai országoknak el kell kerülniük, hogy a gazdasági recesszió felé haladva csökkentsék az egészségügy költségvetését a koronavírus-világjárvány gyengülése idején - figyelmeztetett az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai regionális irodájának vezetője csütörtökön Stockholmban.
A világ hadban áll a SARS-CoV-2 koronavírussal - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön genfi sajtótájékoztatóján, amelyet videókonferencia útján tartott New Yorkban. Guterres haladéktalan és összehangolt fellépésre sürgette a világ vezetőit a globális járvánnyal szemben.
A stadionépítési láz, valamint a foci támogatását és az egészségügy egyre súlyosabb helyzetét állítja szembe egymással helyszíni riportjában a New York Times.
Változtatni kell az ellátórendszer szerkezetén és szabályozásán, és a finanszírozási kérdéseket is újra kell gondolni. Ma már nem kapacitás, hanem eredmény alapon kellene finanszírozni a kórházakat - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke, aki szerint az ellátórendszert két irányból is fel lehetne szabadítani és lélegzethez juttatni. Az Uzsoki Kórház főigazgatójával beszélgettünk továbbá a centrumosítás esélyeiről, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseiről, azok hasznosulásáról, a prevencióról és az egészségmegőrzés pozitív ösztönzéséről, valamint a kiegészítő biztosítás szükségességéről.
Nemrég végigszántotta a hír a médiát, hogy 2017-ben rég nem látott mélypontra esett az egészségügyi kiadások GDP-arányos értéke. Rossz hírem van: senki nem vette észre, hogy az OECD oldalán megjelentek a 2018-as adatok is, és tavaly már csak 6,6%-os volt az egészségügy részesése a bruttó nemzeti össztermékből. Ez 1997 óta a legalacsonyabb érték.
Nagyjából két hónapra elegendő amerikai készlet maradt az értékesítésre.
Durva további hangulatromlás látszik külföldön.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Infláció lesz és nem csak az importált áruknál.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
